2008. január 13.

Ismet a matrixban

Tobb mint egy hetes kihagyas utan vegre ujra hirt tudok adni magunkrol. Roviden az elmult napok esemenyeirol:
4-en egy napos hajokazasra-buvarkodasra mentunk egy kornyekbeli szigethez. Elso alkalom volt szamomra, hogy palackkal buvarkodtam – bar nem mentunk nagyon melyre, azert nehany jatekos kedvu fokaval eleg jol elszorakoztunk a viz aljan. Nem mellekesen sikerult rendesen leegnem, termeszetesen napszemuveggel.
5-en estetol 8-a reggelig egy ket napos, harom ejszakas rovid hajos korutazason voltunk, osszesen ot szigetet latogattunk meg. Maga a tura erdekes volt, bar a csoportos turizmusrol alkotott velemenyemet ez sem tudta megvaltoztatni.
8-an delutan pedig atmentunk a legnagyobb szigetre, Isabelara, mely Katy szamara is ismeretlen volt es 4 ejszakat toltottunk ott. Itt lohaton megjartuk az egyik vulkant (a szigeten van belole meg ot masik), valamint capakkal konnyubuvarkodtunk. Ezen utobbirol sajnos fenykepes bizonyitekunk nincs, igy kenytelenek lesztek hinni nekunk.
A tegnapi napot ismet Santa Cruz szigeten toltottuk, ma delben innen repulunk vissza, egy atszallassal estere erunk Limaba. Addig is csatolok nehany kepet, a reszletesebb beszamolot pedig a kovetkezo napokban fogom felrakni.









2008. január 4.

Nehany kep a varosbol

Az utobbi harom napot leginkabb a pihenessel es a kovetkezo egy het megszervezesevel toltottuk el. 1-en delutan kirandultunk egy kicsit itt Puerto Ayora kornyeken, kb fel oras setat kovetoen ertunk ki Tortuga Bay-be (Teknos obolbe), ahol a nevevel ellentetben teknosok nem voltak, viszont annal inkabb fekete sziklakon sutkerezo iguanak, pelikanok es egyeb madarkak. A tegnapi napot a varosban toltottuk, tobbek kozott Katy meggyozott arrol, hogy a buvarkodast ki kell probalni. Igy holnap reggel fel 8-kor indulunk utra egy hajoval es a szigetkornyeken fogunk buvarkodni.
Szombaton pedig egy hosszabb hajokirandulasra megyunk: Santa Cruz szigettol eszakra hajozunk es meglatogatunk jonehany kisebb-nagyobb szigetet, termeszetesen szamtalan allatfajta var mar rank: fokak, delfinek, capak, pingvinek, rajak, kormoranok, stb. Ezt kovetoen kedden athajokazunk Isabelara, a legnyagyobb es az egyik legfiatalabb szigetre, aminek nevezetessege, hogy 5 vulkan mukodik rajta. Igyekszem jelentkezni, de ha kimarad nehany nap az a nagy mozgolodas miatt lesz. Viszont fenykepekezni tovabbra is fogok...



2008. január 2.

Boldog Uj Evet!

Mindenkinek boldog 2008-at! Mi az oevet a Puerto Ayoran, a Galapagos szigetek legnepesebb telepulesen (amibol egyebkent osszesen harom van) toltottuk, ossznepi mulatsag volt a foteren zenevel, tuzijatekkal, mindenfele enni- es innivaloval. Utana vizitaxival atmentunk egy etterembe (utolso kep, amint Katy eppen egy koktelt fogyaszt), ahol csaladiasabb korulmenyek kozott folyt a mulatozas - viszont sajnos a latin zenet egy ido utan lecsereltek europaibb muzsikara.

December 321-erol annyit mindenkeppen erdemes elmondani, hogy ecuadori hagyomanyok szerint az emberek tobbsege az oev osszes rossz dolgat egy papirmase-babuban testesiti meg, amit ejfelkor elegetnek - errol szol az elso kep, ahol epp harom, a haz ele kirakott babuval parolazik Katy. 31-en estefele megszaporodnak a feketebe oltozott, parokat viselo gyerekek es fiatalok, akik a babuk ozvegyei es a lakossagok uldozik - leginkabb penzzel lehet megvaltanunk a nyugalmunkat. A kovetkezo kep pedig tegnap este hazamenetelkor keszult, amint a babuknak mar csak fustolgo helyet talaltuk.

Meg az ujevi hagyomanyokrol annyit, hogy van olyan ember, aki a babujat a lakasban vegigcipeli es idonkent megpofozza az oevben ert serelmeiert. Masok 12 szoloszemet esznek es minden egyes szolonel valamit kivannak maguknak. Meg olyanok is, akik az ujevet sarga alsonemuben kezdik, merthogy ettol lesz szerencsejuk. Vagy olyanok, akik ures kofferrel a kezukben tobbszor korbefutnak a haztomb korul, hogy ujevben sokat utazzanak.










2007. december 31.

Elso hirek Galapagosrol

Ma delelott erkeztunk meg Galapagosra, kb egy ora 40 perces repuloutat kovetoen. Az ido kituno, napkozben kb 28 fok van es erosen sut a nap - ami nem csoda, hiszen nagyon kozel vagyunk az egyenlitohoz. A kovetkezo nehany napot Santa Cruz szigeten fogjuk tolteni, amely a szigetek kozott a legnepesebb. Ebedet (nekem tovabbra is csirkeleves a menu) es csendespihenot kovetoen elneztunk egy kicsit a strandra, ahol az elso kep keszult. A strandra vizitaxival mentunk, utkozben talalkoztunk a masodik kepek piheno fokaval, tarsa eppen a vizben furdott. A harmadik kep pedig egy jokepu buganviliafat abrazol. Most este pedig Tour de Galapagost bicikliverseny volt (bocs Viktor, hogy nem szoltam idoben), viszont sajnos nem erkeztunk idoben ahhoz, hogy reszt vehessek, ezert maradt a szurkolas.






2007. december 30.

Egyházi esküvőről gyorsjelentés

Kedves blogolvasók, örömmel tudósítjuk a rokonokat és barátokat, hogy immár egyházilag is férj és feleség vagyunk. Tegnap este 9-kor került sor a ceremóniára Limában a Capilla del Buen Remedio templomban, Marcelo atya közreműködésével. Már korábban, délután 5-kor útra keltünk (Katy gyönyőrű volt, ahogy a mellékelt képekből is látszik) a fotózáshoz egy 1929-es évjáratú fekete Ford T-modell társaságában indultunk a limai tengerpartra. A part menti úton jónéhányan leálltak nézni a fotósorozatot, beleértve a helyi rendőrség romantikusabb tagjait is... Ezt követően hazamentünk, bár nem túl nagy átlagsebességgel, ugyanis az autómatuzsálem nem bírta túl jól az emelkedőket és többször leállt.
Otthon a rokonság már várt minket. Itt is készült néhány studiókép, családtagokkal különböző felállásban, majd a templomot vettük útba. A mise nagyon bensőséges volt, egyrészt mert itt az emberek inkább a lakodalomba mennek és nem a templomi esküvőre, másrészt pedig Marcelo atya (aki történetesen máltai származású és 26 éve él Peruban) nagyon személyre szólóan beszélt hozzánk és a násznépnek. Mivel még néhány papírmunka továbbra is elvégzetlen, a mise után maradtunk néhány formanyomtatvány kitöltésére. Úgy látszik ez egy interkontinetális esküvő esetén már csak így marad...
Után ismét hazamentünk, újabb fotók és videók, majd kb. 11 felé érkeztünk meg az étterembe. Bár Peru latin ország, azért itt sincsenek hozzászokva ilyen késő kezdésű lakodalmakhoz, ráadásula konyha éjfélkor zárt. Az ételre és a kiszolgálásra nem lehetett panasz: még én is megkaptam külön bejáratú diétás menüben (főtt krumpli és főtt csirke). Utána jött a csokordobás majd a tánc. Mivel mindketten eléggé ki voltunk fáradva közel 3 hét intenzív készülődéstől, továbbá én továbbra sem vagyok egészségileg 100%-os, olyan f3 felé hazaindultunk. A násznép dicséretesen mulatott még további kb. egy órát.
Sajnos nem nagyon tudtunk pihenni, ugyanis 4 óra alvás után kelés, bőröndöket becsomagolni és indulás a reptérre. Jelenleg Ecuadorból írok, egy Guayaquil nevű városból, innen holnap reggel 9-es géppel indulunk Galapagosra. Dióhéjban ennyi, természetesen ahogy megvannak a hivatalos képek/videó, a részleteket is jobban be fogjuk tudni mutatni.

Mindenkit ölelünk/csókolunk, remélhetőleg Galapagosról hamarosan tudunk jelentkezni. Ami pedig az esküvőzést illeti, lehet készülni: a következő állomás Budapest.






2007. december 26.

Így ünnepelnek itt

Nalunk tegnap megvolt az unnepseg a nagymamanal (lehettunk vagy 25-en). Este f8-as misere mentunk, a templom itt is tele volt - egy nagyobb erdekesseg volt, hogy a mise vegen a pap megaldotta a kis Jezus szobrokat, amiket a csaladok az otthoni betlehemekbe helyeznek el. A mise utan 11-kor volt a vacsora: most 2 pulykat keszitettek el, plusz volt majonezes sargarepas-ceklas-borsos salata, krumpli, valami vorosboros szosz meg almamartas. Vegulis mindenbol ettem egy kicsit, csak hogy megkostoljam, de a dietazasra valo tekintettel osszessegeben csak repat, ceklat, krumplit meg pulykahust ettem. Utana az unnepseg sokkal inkabb hasonlitott az ujevre nalunk, mint karacsonykor: ejfelkor elkezdodott a petardazas-tuzijatekozas es mindenki mindenkinek boldog karacsonyt kivant. Olyan 1 fele mar kezdtem elegge elfaradni, viszont taxit nem lehetett szerezni, igy vegulis az egyik unokatestver hazafuvarozott minket, kb 2-re ertunk haza.

25-en reggelire ettunk panettone-t forro csokival (en csak vizzel kertem, de ugy nem az igazi), plusz felbontottuk a ket bejglit is. Meg kozben hallgattam az olasz TV-t, ahol az assisi Szt Ferenc templombol kozvetitettek a karacsonyi hangversenyt, ettol egesz karacsonyi hangulatom kerekedett. Utana kineztunk a strandra Katy mamajaval es a gyerekekkel.

A karacsonyi kepeket bal oldalt lehet megnezni, ezt a videot pedig karacsonyi udvozletkent kuldom az egesz csaladnak es minden szorgos blog olvasonak.


2007. december 24.

Karácsonyi üdvözlet a betegszobából

Az inka influenza két héten belül másodszor sújtott le - és ebben az évben már harmadszorra - ezennel nagyobb sikerrel mint másfél héttel ezelőtt. Immár második napja nyomom az ágyat, lázzal és jelentősebb hasmenéssel, bár szerencsére a helyzet javulóban van. Viszont úgy néz ki, hogy mára Katy-t is elérte a végzet. Szóval a karácsonyi kajálásból valószínűleg semmi sem lesz, marad a tea, főtt krumpli és kétszersült. A bejglivel még egyenlőre nem tudom mi lesz...

Röviden az itteni karácsonyi hagyományokról: a vallálsosabbak este 8-9 felé mennek misére - itteni nevén "kakasmise", mivel Jézus születését először egy kakas kürtölte hírré. Ezután mindenki hazamegy, ajándékbontás, petárdázás és éjfélkor vacsora. Itt Limában a karácsonyi menü pulykából áll, almapüré, utána forró csoki és panettone. Következő napra persze mindenki alaposan kialudja magát, kivéve a gyerekeket, akik kimennek az utcára, hogy újonnan kapott játékaikkal felvágjanak a szomszéd gyerekeknek.

Összességében az elmondható, hogy az itteni karácsonyi őrület azért nem közelíti meg az otthonit, bár kisebbfajta bevásárlási őrület azért itt is akad. Viszont ajándékozás tekintetében nem mindenki ad mindenkinek, általában csak a gyerekek kapnak ajándékot - ők is csak egyet. Plusz 26-a már munkanap, így nem lehet annyira belefelejtkezni az ünneplésbe. Persze az sem segít, hogy itt most kezdődik a nyár - hiába van eléggé barátságos, 20 fok körüli hőmérséklet, a karácsony hideg nélkül nem az igazi.

Most megyek gyógyulni, addig is mindenkinek Boldog és Békés Karácsonyt kívánunk egy Charlie Brown klasszikussal